Érdekes, hogy míg a hazai buszmegállókban gyakran találkozhatunk a rosszul megválasztott rétegrend vagy a vízelvezetés hiánya miatt egymástól szétcsúszott, egyenetlen felületekkel, egyes országokban akár repülőgép-leszállópálya vagy kikötői dokk burkolatául is a térkövet választják.
Emellett számtalan formában, színben és méretben is legyártható. Egyes hazai üzemek több mint ezer változatban állítanak elő térkövet, de a végleges képet még egy igen fontos mozzanat teszi sokrétűbbé, ez pedig a lerakási vagy fektetési mintázat.
Ha definíciószerűen szeretnénk megfogalmazni a térkőfektetési mintázatot mint fogalmat, akkor leginkább valami hasonló eredmény születne: „A lerakási mintázat az elemek teherátadását, a burkolat használata során azok viselkedését biztosító és az esztétikus megjelenést meghatározó ágyazatra helyezése.”
Egy ilyen száraz mondat sem kedvetleníthet el senkit attól, hogy a számos használati előny mellett ne a térkövet használja a helyben öntött burkolat helyett, de ha más nem is, a változatos színek mellett a felületi struktúra biztosan minden építkezőt és felújítót meggyőz.
Bizonyos térköveket a formájukból kifolyólag nem lehet túl sok változatban lerakni, ilyenek a szoros kapcsolódást biztosító, „H” alakú behaton vagy „kutyacsont” térkövek, amelyek kiemelten megbízható kettős kapcsolódást biztosítanak, így nagy forgalmú felületek, autóbejárók burkolására különösen alkalmasak, magán- és közterületen egyaránt.
Hasonló a helyzet az olyan különleges megjelenésű térköveknél, mint az SW Íriszkő terméke, amely a formatervezésnek köszönhetően lenyűgöző látványt nyújt, a különböző színű kövek egymással kombinálva pedig mandalaszerű, különös rendszerré állnak össze.
A legtöbb térkő forma a fentiekkel szemben többféle fektetési mintázat kialakítására alkalmas. A leggyakoribb fektetési alapmintázatok a futósoros, a halszálka és a tömb- vagy parkettakötés. A futósoros, soronként eltolt kötésben az egyes térkőelemek párhuzamosan futnak egymás mellett, de a sorok egy fél, negyed vagy éppen harmad kővel el vannak csúsztatva egymás mellett.
A halszálkakötésnél az elemek egymással 90 fokos szöget szárnak be, ennek a mintázatnak egy más megjelenésű változata a kettős halszálkakötés, itt egy irányban kettő kerül lerakásra.
Tömb- vagy parkettakötés esetén a térkőelem oldalarányaitól függően két, három, de akár öt(!) kő is van egymás mellé fektetve, majd 90 fokos elforgatása után a sor folytatódik.
A fentiektől eltérően egyes térkőtípusok nem egy méretben készülnek, hanem három vagy négy, különböző oldalhosszal szerepelnek a rakaton. Az azonos szélességű köveket soronként, az eltérő szélességűeket pedig vegyesen, kombinálva is le lehet rakni.
A tökéletes lerakás érdekében a gyártók gyakran adnak instrukciókat, hogy megkönnyítsék a burkolat fektetését végző szakemberek munkáját, de az igazán különleges mintázatokat a nagy tapasztattal rendelkező burkolók random, azaz véletlenszerűen kombinált formában is le tudják rakni, és ez – kiváltképp egy változatos, több szín árnyalataiból álló kőlapnál – nagyon természetes hangulatot ad a burkolatnak.
A kertben el lehet különíteni más funkcióval létrehozott tereket, és ez megjelenhet a térburkolaton is: akár a lerakási minta változtatásával vagy más színek felhasználásával, de lehetőség van a frízek, szegélydíszek fektetésére is, amelyek erős kontraszttal nyilvánvalóvá tehetik a terasz és a járda határát.
Egy bizonyos: a számtalan szín és forma mellett a burkolásnál a változatos lerakási mintázatok segítségével a tervezői és kivitelezői fantázia határtalan teret kap. Ezzel a szabadsággal érdemes is élni, de a visszafogottság sokszor nagyobb harmóniát sugároz, mint a bonyolult, eltérő minták és színek használata.
